A Raspberry PI az egyik legnépszerűbb és legszélesebb körben ismert
vezérlőegysége az automatizált rendszereknek.
Az eszköz egy teljes értékű Neumann-elvű számítógép. A hagyományos
asztali számítógépektől a kis mérete, ARM architektúrája illetve alacsony fogyasztása
és nem szokványos portjai különböztetik meg.
A Raspberry Pi és egy szokványos PC összehasonlítása
Az első oszlopban az ellátott funkció megnevezése van,
a másodikban egy PC, a harmadikban pedig egy Raspberry
esetén a megvalósítás.
A harmadik oszlopban (RPi) többször a különbség
előnyei/hátrányai is szerepelnek.
A Raspberry Foundation készített
egy operációs rendszert
az eszközéhez, amely egyszerűen telepíthető és rengeteg szoftvert tartalmaz,
ami segít elindulni az eszköz felhasználásában.
A RPi végső soron egyszerű asztali számítógépként is használható,
hiszen minden szükséges perifériával rendelkezik és az alacsony
fogyasztás mellett viszonylag alacsony az előállítási költsége.
Szoktak RPi-ből szerverfarmokat is építeni.
Személyes tapasztalat
Habár a RPi nagyon könnyen használható, sokszor túlzás ezt az eszközt
választani egyszerű feladatok végrehajtásához. Legnagyobb előnye
a széleskörűség, így tanulásra ideális, azonban éles projektben
csak akkor érdemes alkalmazni, ha vagy valóban szükség van
a RPi által nyújtott mértékű számítási kapacitás helyi meglétére,
a fejlesztési költség jóval érzékenyebb mint a hardverköltség,
szükség van egy felhasználóbarát végeszközre (aminek a funkcióját
külső laptop vagy telefon nem tudja ellátni) vagy csak prototipizálunk.
Arduino Uno
Az Arduino egy népszerű és olcsó mikrovezérlő (ATMega 328P) köré
épített fejlesztői lap, amely el van látva egyszerűen használható
GPIO csatlakozókkal, feliratokkal, tápellátási elektronikával,
USB csatlokozóval és beépített USB-Serial adapterrel, így nagyon
egyszerűen tudunk ennek segítségével prototipizálni. Ha úgy gondoljuk,
hogy a fejlesztői panel túl nagy helyet foglal, egyszerűen kivehetjük
a központi IC-t (a mikrovezérlőt) az Arduino-ból és beforraszthatjuk
a saját áramkörünkbe.
Az Arduino programozása
Az Arduino programozását nagyban megkönnyíti egy Arduino nevű
IDE
amely elrejti a programozó elől a szükségtelen technikai részleteket.
Habár ez azt jelenti, hogy az Arduino gyors fejlesztést tesz lehetővé,
én inkább csak kezdőknek ajánlom. A hardver azonban nagyon jó professzionális
felhasználásra is.
Az Arduino Uno rendelkezik 6 ún. PWM kimenettel, amelyek speciális
módon is vezérelhetőek (HW interrupt, PWM, ...), azonban bit-banging
technológiával (az egyes kimenetek közvetlenül CPU-val való ki/be kapcsolgatásával)
is elég jó eredményeket lehet elérni és kihasználható mind a 14 digitális IO
port. Az Arduino Uno emellett tartalmaz 6 analóg bemenetet, ami 10
bites felbontással tud feszültséget olvasni.
Felhasználási területek
Az Arduino a megfelelő eszköz egyszerű elektronikai eszközök vezérlésére.
Mivel a standard függvénykönyvtár nem igényel operációs rendszert,
az eszközön futó szoftver könnyedén átlátható, így kevesebb hibalehetőséget
hordoz. Talán kevéssé ismert funkció, hogy az Arduino adatok
tárolására is képes, ahogy az alábbi videóban is látható.
Digitális technika
Sokszor az is elég, ha csak néhány logikai IC-t és vezetékeket
használunk. Tulajdonképpen pusztán NAND-kapukból egy CPU is
elkészíthető. Azonban sokszor nem érdemes sajátkezűleg készíteni
bonyolult áramköröket, mivel a több alkatrésszel nagyobb hibalehetőség
is jár a mi oldalunkon, míg egy sokat tesztelt IC megbízhatónak mondható.
NI MyRIO-1900
Az eszközről általában
Ez egy viszonylag drága eszköz, azonban a jó minőségnek és a
beépített FPGA-nak köszönhetően szinte bármely feladatot el tud
látni. Tulajdonképpen inkább egy műszer mint egy vezérlőegység.
LabVIEW
Az eszköz a LabVIEW nevű grafikus programozási nyelvben programozható,
amelynek óriási előnye hogy bárki tudja írni és olvasni egy rövid
magyarázat után.
Alább látható pár példaprogram néhány részlete.
A versenyben élesben használt program "forráskódja", amely maximális pontot ért volnaA döntős menetkör kódja, amit sajnos nem sikerült élesben tesztelnünk
FPGA
A MyRIO rendelkezik egy FPGA-val, ami egy olyan újfajta architektúra,
amely képes a videókártyák mai feladatait akár sokkal hatékonyabban
is ellátni. A működési elve az, hogy rengeteg digitális technikából
ismert komponenssel rendelkezik (logikai kapuk, LUT-ok, stb.), amelyek
programozható buszokkal vannak összekötve, így akár zéró futásidejű
kódot is lehet rá írni.
Az oldalról
Ez az aloldal az IP-18WFEG és az IP-18SZGREG tárgyak beadandójaként készült.